Fisch Henrik

Idén 75 éve, hogy a magyar belügyi szervek deportálták az ország zsidónak minősített lakosait, ezzel többségük halálát okozva. A Fejér megyei zsidóság emléknapja június 16. Ez az a nap, amikor Székesfehérváron befejeződött a két nappal korábban elkezdett deportálás. 1944. június 17-én a székesfehérvári transzport megérkezett Auschwitz-Birkenauba benne Fisch Henrikkel, az utolsó kápolnásnyéki főrabbival, családjával és a többi kápolnásnyéki deportálttal.

Kolosváry Mihály

230 éve született Kolosváry Mihály, akiről a Vasárnapi Újság 1863. március 15-i számában jelent meg egy írás. Eszerint 1814-ben került Kápolnásnyékre a Nádasdy család birtokára, s "Vörösmartyval ifjú korától kezdve, mindvégig a legbensőbb barátságban élt".

Az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában található cikk itt teljes egészében elolvasható.

Iskolai tablók 1953 - 1970

A Kápolnásnyéki Református Egyházközség tulajdonában lévő egyik épület tetőszerkezetének felújítása során, az épület padlásáról került elő az itt látható 11 db kápolnásnyéki általános iskolai tabló. A legkorábbi 1953-ból származik, a legújabb 1970-ből.

 

Falunk és az első világháború

Száz éve még tartott, de már a végéhez közeledett. Manapság már csak négy fekete márványtábla emlékeztet rá a faluban az odaveszettek névsorával. A magyarezredek.hu portál a magyarországi alakulatokról megjelent I. világháborús összefoglalásokat, fegyvernem történeteket, vitézi tettek gyűjteményeit dolgozza fel benne jó néhány kápolnásnyéki utalással. Érdemes volt beleolvasni. Egy elég hosszú írás következik.

Kresz Mária

A nyéki temetőben, a Luczenbacher kripta szomszédságában van egy érdekes, borostyánnal befutott sír. A sűrű, zöld levelek alatt egy kicsi márványtábla tudatja a kíváncsiskodóval, hogy talán egy zongoraművésznőnek és édesanyjának záródott itt le az útja. A temetői nyilvántartás nem említi a két nevet, a dokumentumok szerint dr. Kresz Mária néprajzkutató védett sírja ez.

Csavargások

Ruffy Péter (1914-1993) Pulitzer-emlékdíjas erdélyi magyar újságíró, író 1963-ban megjelent Csavargások című riportkötetében jelent meg a következő írás Kápolnásnyékről. Az író Vörösmarty halálának századik évfordulójának évében 1955-ben látogatott falunkba és írta le élményeit. A helybeliek számára ismerősen csengő nevek találhatók a szövegben.

Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken

Móricz Zsigmond 1942 nyarán — néhány hónappal halála előtt — ellátogatott Kápolnásnyékre, hogy Vörösmarty-emlékek után kutasson. Nyéki látogatásakor abban a házban is töltött pár órát, amelyben ma a Vörösmarty Emlékmúzeum található. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1969-70-es évkönyvében Kresz Mária neves néprajzkutató emlékezett erre az eseményre.

Egy miniszteri tanácsos

"Vértesaljai egyházmegyének volt főgondnoka, volt fejérmegyei alispán, előbb műszaki főtanácsos, Kápolnásnyék díszpolgára 92 éves korában jobblétre szenderült s a mult vasárnap helyezték porrészeit örök nyugalomra a kápolnásnyéki sírkertben."

E szavakkal kezdődik az 1913. július 13-án megjelent Protestáns egyházi és iskolai lapok 56. évfolyamának 28. számában az a nekrológ, amely falunk egykor híres személyéről szólt.