Ugyanaz az augusztus 26-ai délután, ugyanazok a jegyzőkönyvek, más lélegzetvétel. Mert van úgy, hogy egy hivatali ülésről nem az marad meg, ami elhangzott, hanem ami nem, van úgy, hogy egy jegyzőkönyv a hallgatásával mond a legtöbbet, és ez a mostani két jegyzőkönyv, ez a két gépelt papír a kápolnásnyéki Fő utca 28. dísztermének egyetlen szerdai délutánjáról, ez pontosan ilyen, mert az egyik arról szól, hogy egy bizottság összeült és rögtön szét is oszlott, a másik meg arról, hogy öt perccel később ugyanabban a szobában négy ember hat perc alatt öt határozatot hozott, és a kettő között, kérem, ott van elrejtve a helyi közélet egész természetrajza, csak nagyon lassan kell olvasni.
