Pénzérmék az 1800-as évek első feléből

A református templom felújítása során régi, Habsburg pénzérmék kerültek elő. A rajtuk található verdejel alapján (S, B) megállapítható, hogy egyrészt Szomolnokon készültek, ahol a 18. század közepétől pénzverde működött, valamint az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosában és pénzverőhelyén, Körmöcbányán kerültek forgalomba.

A napfény tava

A boldog emlékű Velencei-tavi Intézőbizottság egy 1976-ban megjelent kiadványa viseli ezt a címet, mely az újjászülető Velencei-tavat volt hivatott bemutatni a nagyközönségnek. Bár nincs közvetlen kapcsolata, azért Kápolnásnyék vitathatatlanul kapcsolódik a Velencei-tóhoz, még akkor is, ha fel-fel röppennek néha ezzel ellentétes híresztelések.

Falunkról írták

Kápolnásnyék - Vörösmarty faluja címmel egy elég terjedelmes cikk jelent meg településünkről a Fejér Megyi Hírlapban. Akiknek nem jár a lap - nyilván vannak ilyenek egypáran - a teljes cikk ide kattintva elérhető az újság weboldalán.

További, a fenti lap hasábjain megjelent és falunkkal foglalkozó cikkek összefoglalója elérhető az oldal tetején található "Fejér Megyei Hírlap" feliratú linkre kattintva.

Regélő Hagyományőrző Egyesület

Együtt gondolkodunk arról, hogyan lehetne szebbé, élhetőbbé, értékesebbé tenni életünket. Példát szeretnénk mutatni gyermekeinknek azzal, ahogy élünk, ahogy a dolgunkat tesszük. Hogy lássák; van olyan út, ahol az adott szó, a barátság, a tisztelet, a segítőkészség, a jókedv fontos erények, a közösen megtervezett és elvégzett munka nemcsak hasznos, de örömet is okoz, az, hogy magyarnak születtünk mindennapjaink részévé válva büszkeséggel tölt el bennünket.

Katonai térkép az 1860-as évekből

A feltöltött térkép az un. II. katonai felmérés során, az 1860-as évek első felében készült. A egyik képen a település belterülete látható, a másikon a teljes környék. A képekre kattintva nagyobb felbontásban jelennek meg. Felismerhető több jelenlegi utca (Vörösmarty, Balassa, Deák Ferenc, Vándor, Gárdonyi, Kutas sor), temetők (jelenlegi és régi Balassa temető) valamint a vasútállomás is.

Horváth Gyula, komédiás

Nyolcvan éve volt május 10-én, hogy az 1930. év ugyanazon napján megszületett Horváth Gyula, a későbbi Jászai-díjas színész, érdemes művész, a Süsü Torzonborz királya. Élete 75 évéből csak az utolsó néhányat töltötte Kápolnásnyéken, de a falu temetőjében alussza örök álmát. Halálának 5. évfordulója lesz idén október 30-án.

Szarvasi Sebes Ferenc

Sebes [Lipót] Ferenc honvéd alezredes ismert személyisége az első világháború csatatereinek. Eredeti neve Spät volt: a tizenegy gyermekes Spät Jakab és Schreiber Kati házasságából negyediknek, 1856. július 25-én, Szarvason látta meg a napvilágot. Kora gyermekségében megmutatkozott a katonai pálya iránti érdeklődése. Egyik legkiválóbb növendéke volt a Ludovika Akadémiának, ahol 1882. szeprember 1-én avatták, az akkori gyakorlatnak megfelelően hadapróddá. 1885. szeptember 1-én, háromévi csapatszolgálat után, hadnaggyá előlépve a debreceni 3. honvéd gyalogezredhez került.

Útkereszteződés

Az u.n. Pupulutz-ház a Kecskeméti Református Kollégiumban való továbbtanulás támogatására létrehozott Balassa alapítványi földek szolgálati lakásokat biztosító háza volt a Vörösmarty utcában. (A vasút utáni első ház jobbról.)

Deportálási megemlékezés 1990-ben

1990-ben még nem volt meg a fal tetején a műkő fedlap. A fehér murvát viszont lassan elhódítja a növényzet, minden igyekezet ellenére.

A szemüveges öreg úr a bal szélen Hacsek József, a székesfehérvári zsidó hitközség elnöke. Fekete László a Dohány utcai zsinagóga kántora. Figler János a dunaszentgyörgyi református gyülekezetnek volt akkoriban a lelkipásztora, országgyűlési képviselő az MDF frakciójában. Raj Tamás főrabbi akkoriban a budapesti Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija volt, országgyűlési képviselő az SZDSZ frakciójában.